Monode
A digitális művészet eszköztára
Megjelent: 2014 március
A tanulmány bemutatja a digitális művészeti alkotások aktuális lehetőségeit és az ehhez köthető kortárs esztétikai paradigmákat.
Tanulmánysorozat a digitális kultúráról
Megjelent: 2014 január - tranzit.blog.hu
A tanulmánysorozat 3 esszén és egy ajánlón keresztül mutatja be, hogy milyen változásokat is hozott a digitális kultúra a mindennapokba és a világhoz való viszonyunkba. A tanulmányok az alábbi linkeken elérhetőek:
- A felhő mögött – a digitális szolgáltatások és eszközök hatása a mindennapi tapasztalásra
- Hozzáférhető tárgyak – A DIY lehetőségei a digitális korban
- 3 tény és 3 kapcsolódó történet életterünk digitalizálódásáról
Struct.Zine - építészet- és városelméleti periodika
Ötletgazda és koordinátor: Csiszár Mátyás
Egy elhivatott építészekből, grafikusokból, esztétákból álló csapattal elkezdtünk szerkeszteni egy építészetelméleti fanzine-t. Egy olyan inspiráló, látványos, de mégis kritikai kiadványt létrehozása volt a cél, amelynek szerte a világon nagy hagyománya van már ( http://www.archizines.com/ ), itthon mégis hiánypótló. Szakmai alapossággal, de közérthetően mutatna be olyan problémákat, melyek tágítanák a fiatal kreatívok és bölcsészek városi és épített környezeti tudatosságát. Struct.Zine címen negyedévente egy struktúrával kívánunk majd foglalkozni: mega-, infra-, láthatatlanstruktúrák, stb. Első negyedév a RE-Struct fogalmáról a secondhand alapanyagokról, a low tech architecture-ről és a szimbolikus anyaghasználatról szól majd.
Info:
A Facebook kora
Relációesztétika a kibertérben, avagy a közösségi médiában felhasznált digitális fotográfiák jelentésvektorai
a tanulmány megjelent: 2013. február - Új Művészet
Reflektopia
ismeretterjesztő blog
Projektek, tervek és tettek urbanizmus, építészet és a társadalom metszéspontjában. Az épített környezet tervezett funkciója, néha nem ér össze a társadalmi dinamikával. Megvalósult és tervezett elképzelések, amik a jövő társadalmát vizionálták.
http://reflektopia.tumblr.com/
Médiaantropológiai fejtegetések “a jelen bűvöletében”
The Apple Tree és az Alien Nation
Megjelent: prae.hu, 2011. 07. 04.
Az Alien Nation című ‘79-es videómunka komoly gondolkodásra készteti nézőjét. A televízión érkező információk áradatával szembeni kritikus tekintetre sarkal. Még Fredric Jameson is eltöprengett a látottakon. Vajon napjaink popkultúrája is képes ilyesféle önreflexióra? Véleményem szerint önkéntelenül, de igen. Például egy Glitch Mob videoklip formájában!
“A The Apple Tree című alkotás is ennek a kép és látványdömpingnek a felhasználásával szimulálja a videoklipet. A klip sajátosságait visszalopja Hollywoodtól, de mindemellett megteremti a lehetőséget, hogy akárcsak az Alien Nationnél, itt is elteljünk, sokkolódjunk a külsőségek áradatától. Olyan mennyiségű információáradatot kapunk, melynek befogadása, megértése lehetetlen. A megszokott logikailag egymásból következő képek helyett az egymásból nem következő képek alkotásai ezek. Megtapasztalhatjuk az érzékelés anarchiáját, aminek egyetlen célja a kulturális fogyasztás.”
Fourth Frame
Urban Exploring füzetek
Csiszár Mátyás, Kujbus Attila
#1
Dél-Buda
A hely, ahol lakom: Budafok, különös pozícióban helyezkedik el. A kerület a Kelenföldre tartó vasúti sínekkel, illetve a külső 11. kerület ipartelepeivel, virtuálisan le van választva Budapestről.
Gyalogosan kijutni innen, gyakorlatilag lehetetlen, kerékpárral is alapos helyismeretet és terepbírást igénylő feladat. Budafok a kertvárosi miliő, egy elszigetelt kis rezervátuma. Mire a periféria teréből
egy kulturálisan aktív zónába érünk, az urbanisztikai, gazdasági és különböző érdek zónák tömkelegén kell átkelni. Ezek a zónák többnyire kiesnek a város idejéből. Saját mikrotörténetükre és mikroszociográfiájukra, csak a legcsekélyebb hatással van a város zsibongása és problémái.
Ahogy Szemerey Samu összefoglalja: „A táj itt használatos fogalmát ‘negyedik természetként’ is emlegetik, John Dixon Hunt hármas definícióját kibővítve, ahol az első természet a vadon, a második a megművelt táj, a harmadik a kert - és a negyedik az építményekkel belakott és infrastruktúrák által működtetett, ugyanakkor természetszerűen élő közeg, amiről most van szó. Közösségeket és közös tereket is ezen a három területen: építményekben, infrastruktúrákban és a természetben érdemes tehát kutatni. „.
Az életterem közelében kialakult „negyedik természetek” szürke-zónákként kiestek az általános figyelemből. Egy város ellátását szolgáló, fenntartó övezetek. Jól illeszkedik ehhez az a szinte szükségszerűen belső narráció, ami jelentéssel, történetekkel ruházza fel ezt a közeget és használatának nomád stratégiáit. A városias terekhez képest itt hiányzik az a tárgyi lépték ami képi alapot adhat egy szövegszerű, fennmaradni képes olvasatnak, így a történetek többnyire egyének vagy mikroközösségek szintjén tudnak csak fennmaradni.
#2
Szentkirályszabadja
Az orosz kivonulás után üresen maradt mikrováros a legnagyobb valaha emberlakta elhagyatott terület Magyarországon. Szinte teljes infrastruktúrája volt az itt élők igényeinek kiszolgálására: színház, bolt, orvosi rendelő, műhelyek, étterem, oktatási intézmények. A valaha negyedik természetként működő kisvárost, mára visszavette az elsődleges: a vadon. A természeti erők erodáló hatása az emberi élet nyomait lerágva az épületekről, azoknak csupán meztelen architektúráját hagyta örökül. A funkcióikat javarészt elvesztették az épületek, csak vasbeton csontvázuk megformáltságának dinamikája sugallja, miként szolgálta egykor az itt élőket. 4Km-re Veszprémtől civilizációnk vakfoltjaként tűri, hogy a vadon egyre jobban úrrá legyen rajta. Az emberi kéz által megmunkált, minden részletében kialakított életteret különböző gazdasági érdekek és történelmi együttállások nyomán az esetlegességbe taszították. Maga az utópia tere. Egy lehetségesnek vélt jövőkép itt már kézzelfogható valóságával lebegteti rendszerünk összeomlásának illúzióját.
#3
Személyes Autonómia terei
Életterünk nagy része társadalmilag, gazdaságilag kontrollált tér. A másik tekintete mindig ott van.Ilyenformán a személyes lét és a mindennapi rutinok tere igen érzékenyen kapcsolódik egymáshoz. Autonómiám a közterek többségén erősen korlátozva van. Alapvetően a korlátozások nélküli önmegvalósítás lehetősége csak privát terekben áll rendelkezésre. Azonban a személyes terek autonómiáján túl, annak olyan időlegesen autonóm zónák is, ahol a város vagy a táj egy olyan konvex struktúrát alkot, aminek bizonyos pontjai mindennemű figyelmen kívül esnek. Jelenlegi szám az ilyen városi alakzatok közti átmeneteket vizsgálja.
Az elefánt lábnyoma
Divatos természetközeliség a Pirelli-naptárban
Január elején jelent meg a Pirelli új naptára, amit Peter Beard fotózott rendkívül stílusos végeredménnyel – mint mindig. Ám az idei naptárat mindenképp egyfajta kettősség határozza meg.
A teljes cikk itt olvasható: